ELJÁRÁSREND AZ ISKOLAI BÁNTALMAZÁS (BULLYING) KEZELÉSÉHEZ

Fabriczius József Általános Iskola Házirend melléklete

ELJÁRÁSREND AZ ISKOLAI BÁNTALMAZÁS (BULLYING) KEZELÉSÉHEZ

Bevezetés

A tudatos bántalmazó cselekvéssor, legyen szó fizikai, verbális, pszichológiai vagy online formáiról, komoly hatással van a tanulók mentális, érzelmi és fizikai jólétére. Az iskolának kiemelt szerepe van abban, hogy megvédje tanulóit a bántalmazástól, elősegítse a biztonságos, támogató környezetet, és kezelje a bántalmazás minden formáját. E protokoll célja, hogy iránymutatást adjon az iskola pedagógusai a bántalmazás felismerésére, kezelésére és megelőzésére.

A bántalmazás fajtái, eredete és szereplői

A bántalmazás különböző formákban jelentkezhet, mind fizikai, mind pszichikai vagy érzelmi szinten. A bántalmazás lehet eseti vagy rendszeres.

A bántalmazás eredete:

Egyenlőtlen erőviszonyok: a bántalmazó nagyobb erővel bír (idősebb, fizikailag erősebb, népszerűbb, többségben vannak), mint az áldozat, és ezzel visszaél. Az áldozat nem tudja magát megvédeni az erősebbel/túlerővel szemben.

Rendszeresség: a bántalmazás ismétlődik. Az áldozatra „rászállnak”, folyamatosan ki van téve a bántalmazás veszélyének.

Szándékosság: Az áldozatot nem konkrét ok miatt bántják, nincs előzménye a bántalmazásnak, direkt akarják bántani, lejáratni, megalázni.   Az Iskolai Bántalmazás

Szereplői:

• Bántalmazott(ak)
• Bántalmazó(k)
• Szemlélő(k)

Jelzés

Csak akkor tudjuk kezelni a bullyingot, ha tudunk róla. Ezért fontos a jelzés. A gyermekeket arra bátorítjuk, hogy ha bántják őket – vagy tudnak olyanról, akit bántanak – szóljanak egy felnőttnek az iskolában. Ez lehet bárki –osztályfőnök, szaktanár, iskolapszichológus, akiben megbíznak. Természetesen a szülő is jelezhet, ha bántalmazásról van tudomása. A jelzés minden esetben az esetkezelő team koordinátorához fut be (ez az alsó-és felső tagozaton egy kijelölt személy). Ő kéri fel az esetkezelésre a team két tagját. A team tagjai lehetőség szerint az iskolapszichológus osztályfőnök és a iskolai szociális segítő munkatárs.

A jelzés beérkezése után a bántalmazás hátterének feltárása érdekében külön – külön beszélgetést folytatnak a bántalmazóval és az áldozattal is.

Esetkezelés

1. Támogató beszélgetés az áldozattal

A beszélgetést vezető pedagógusok kifejezik, hogy az áldozat mellett állnak, elutasítják a bántalmazást, hogy senki nem érdemli meg, hogy megalázzák vagy bántsák. Megbeszélik az áldozattal, hogy mit fog tenni az iskola a védelmében.

1. rész: A történtek feltérképezése (be lehet vonni szemlélőket is, velük külön kell leülni)

▪ Mi történt? Kik a bántalmazók?

▪ Hogyan bántották őt? Milyen hatással volt rá?

▪ Mikor kezdődött, mikor volt az utolsó eset?

1. rész: Az áldozat megtámogatása – az áldozatsegítés alapelveinek alkalmazásával.

Az áldozat biztonsága elsődleges: A felnőttek egyértelmű állásfoglalása a bántalmazással szemben és az áldozat mellett (tilos: a bántalmazást megkérdőjelezni, az áldozatot hibáztatni, a bántalmazót mentegetni – ezek másodlagos traumatizációval járnak, súlyosbítják az áldozat állapotát, helyzetét).

• Kérdezzük meg az áldozatot: kik lehetnek potenciális védelmezői, kik azok, akik esetleg támogatják őt vagy legalábbis nem bántják?
• Az iskolának biztosítania kell az áldozat védelmét, akár a pedagógus kollégák bevonásával is!
• A kontroll visszaállítása – a bántalmazás áldozatai tehetetlennek, gyengének érzik magukat, emiatt fontos, hogy az áldozatokat be kell vonni az esetkezelés minden lépésébe: a terveket előzetesen át kell beszélni velük és a döntési pontoknál meg kell kérdezni őket.
• Az áldozat erősítése:

– kapcsolati téren: baráti kapcsolatok kialakításának segítése (osztályfőnök segítségével, pro szociális tanulók bevonásával vagy kortárs segítőkre támaszkodva).

– pszichológiai téren: milyen állapotban van az áldozat? Pszichológus bevonására szükség lehet. (Súlyos esetben – öngyilkossági szándék, depresszió, erős szorongás – gyermekpszichiáter, vagy akár mentő hívása.) Szociális készségeinek, asszertivitásának, megküzdési készségeinek a fejlesztése cél lehet.

– testi téren: önvédelmi oktatás, erősítés, sport (különösen fiúknál).

2. Konfrontatív beszélgetés a bántalmazóval (2 pedagógus 1 gyerekkel – nem szabad hagyni, hogy a bántalmazó hatalmi fölénybe kerekedjen, osztályfőnök itt is legyen jelen)

• Kezdő kérdés: Tudod-e, miért vagy itt? – kérdezik a szemébe nézve.
• Szembesíteni: amit tett, az bántalmazás – tényként közölve, ezért fontos, hogy legyenek tények a kezünkben.
• Ez egy rövid és viselkedés specifikus a megbeszélés, nincsenek feltáró kérdések!

Kifejezzük, hogy

– az iskolában nem megengedett a bántalmazás,

– fejezze be a bántalmazást!

Következő kérdés: Mit fogsz tenni azért, hogy X.Y. (ne hívjuk áldozatnak!) jobban érezze magát? Mit tudsz felajánlani, megígérni? – jóvátételi szemlélet erősítése – szerződés (írásban)

Ennek a beszélgetésnek a célja a bántalmazás leállítása. Ne keverjünk bele mást (pl. szankcionálást vagy a bántalmazó lelki megsegítését), azokat ettől függetlenül intézzük! Tehát, ha speciális segítségre lenne szüksége a bántalmazónak, akkor ezt jelezzük az adott szakembernek, illetve a szülőknek.

Szülők tájékoztatása a megállapodásról.

3. Védelmezők aktivizálása:

• Az osztályfőnök feladata.
• 2-3 pro szociális, lehetőleg magas EQ-jú és népszerű diák (természetes vezetők) felkérése, hogy az elkövetkező időszakban figyeljenek oda az áldozatra és segítsék őt, hogy jobban érezze magát.
• Támaszkodjunk az áldozat által megnevezett személyekre (ha szükséges, egészítsük ki népszerűbb védelmezőkkel).
• Ha az áldozat biztonsága megkívánja: mozgósítsuk a pedagógus kollégákat is.

4. Közösség bevonása

• A közösséget, az osztályt tájékoztatják a történtekről! Az áldozattal egyeztetve, hogy mi hangozhat el és mi nem. Alapvetően a közösség meglevő tudására kell építeni (hiszen ritka az olyan bullying, ahol a közösség, azaz a szemlélők nem tudnak semmit).
• Ez teremti meg a biztonságot a közösségben: a tagok megtapasztalják, hogy a bántalmazásnak tényleg van következménye, érdemes jelezni. Ez növeli a szemlélők beavatkozási hajlandóságát is, hogy látják, az iskola támogatja az áldozatot, elutasítja a bántalmazást, de a bántalmazó személyét nem.

5. Után követes – 1-2 hét múlva újra leülnek az áldozattal és a bántalmazóval beszélni

• 1-2 hétig figyelik a változást, utána újabb beszélgetés
• Először az áldozattal beszélnek: Abbamaradt a bántalmazás?
• Ha az áldozat a bántalmazás leállásáról számol be, akkor a kapcsolatuk rendezésére felajánlható a resztoratív eljárás lehetősége. Az áldozatot kérdezzük először, és az ő állapotától, beleegyezésétől függően kérdezhető meg a bántalmazó. Ez mindenképpen önkéntes.
• Ha viszont ez nem történt meg, akkor a bántalmazónak ezt jelzik vissza és megkérdezik, milyen stratégiát fog most alkalmazni, hogy sikeresebb legyen a dolog. A következő után követesre viszont már szankciók vannak kijelölve, ha addigra sem változik semmi.
• Szankciólépcső: fokozatosan súlyosbodó szankciólépcső alkalmazása javasolt, amit az iskola házirendje tartalmaz, azaz nyilvános mindenki számára.
• A különböző szintű beírások gyakran hatástalanok, ezért is érdemes előnyben részesíteni, beépíteni a szankciólépcsőbe a közösségért végzett munkát. Ezek erősítik a jóvátételt.
• Persze van az a súlyosság, amikor fegyelmi tárgyalás, rendőrség bevonása stb. szükséges.

Dokumentáció

• Mindezeket írásban rögzíteni kell (formanyomtatványok), ezek segítik a folyamatot (nyomon követhető, súlya van stb.).
• A későbbiekben is elővehető egy-egy eset kapcsán (pl. volt-e a gyereknek korábban bántalmazási ügye).
• Statisztika készíthető belőle, amiből iskolai és osztályszinten is vissza lehet jelezni (pl. csökken-e a bántalmazás?)

Veresegyház, 2025.08.31.