Szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)

FABRICZIUS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA – SZMSZ – PDF fájl

Felülvizsgálva: Veresegyház, 2017.június 22.
Tartalomjegyzék
Bevezető rendelkezések 2
II. Az iskola alapadatai 3
III. Az SZMSZ hatálya 4
IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 4
V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti
feladatmegosztás 5
VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény
vezetésével 8
VII. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságának rendje 19
VIII. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 20
IX. Az iskola működési rendje 21
X. A tanórán kívüli foglalkozások és napközi otthon működésére vonatkozó
általános szabályok 27
XI. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 30
XII. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje 33
XIII. A mindennapi testedzés formái 34
XIV. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 35
XV. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek
megelőzésében, ill. baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) 37
XVI. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 42
XVII. Az iskolai tankönyvellátás rendje 45
XVIII. Az iskolai könyvtár működési rendje 47
XIX. A fegyelmi eljárás részletes szabályai 47
XX. Elektronikusan előállított dokumentumok 52
XXI. Munkavégzés elismerésének rendje 53
XXII. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 56
XIII: A pedagógusok használatába kerülő informatikai eszközök meghatározása 57
Záró rendelkezések 58
1.sz.melléklet – Adatkezelési szabályzat 59
2.sz.melléklet – A könyvtár szervezeti és működési szabályzata 63
Az alkalmazotti kör szervezeti felépítésének vázlata 69

I. Bevezető rendelkezések
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak
érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a tanulói jogok
érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi
működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Fabriczius József Általános Iskola
nevelőtestülete a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 70. § -ának (2) bekezdésében
foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el:
A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Fabriczius József Általános
Iskola működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg
azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.
A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása
feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb
alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak
megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával,
részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit,
létesítményeit.
A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös
érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén
a) Az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető, illetőleg illetékes helyettese –
munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést;
b) A tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására
van lehetőség;
c) A szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola
dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását,
s ha ez nem vezet eredményre, az intézményvezetőt kell értesíteni, aki felszólítja,
hogy hagyja el az iskola épületét.
2
Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok, dokumentumok.
– a 2011. évi CXC törvény a köznevelésről;
– a 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről;
– az 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról;
– a 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról;
– 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról
– 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról
– 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
– 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola
tankönyvellátás rendjéről
– Pedagógiai program
Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely
a Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai
alapjait.
– Munkaterv
Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának
konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a
határidők kitűzésével valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a
nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti.
3
II.
AZ ISKOLA ALAPADATAI
Az intézmény neve: Fabriczius József Általános Iskola
Az intézmény székhelye, címe: 2112 Veresegyház, Fő út 77-79.
Az intézmény telephelye: 2112 Veresegyház, Mogyoródi út 5-7.
Az intézmény fenntartója: Dunakeszi Tankerületi Központ
Dunakeszi, Vasút utca 11
Az intézmény működtetője: Dunakeszi Tankerületi Központ
Dunakeszi, Vasút utca 11
Az intézmény vezetője:az intézményvezető, akit a Nkt. 68. § (1) bekezdése alapján
az oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre.
Az intézmény jogállása: szakmai tekintetben önálló.
Az intézmény alapító okiratának
 száma:K10817
 kelte: 2017.02.16
Az intézmény alapításának éve: 1631
Az intézmény tevékenységei
 alaptevékenység(ek):
– általános iskolai nevelés – oktatás
o alsó tagozat 1-4.évf. Veresegyház, Mogyoródi u. 5-7.
o felső tagozat 5-8.évf. Veresegyház, Fő út 77-79.
– iskolai könyvtárellátás saját szervezeti egységgel
 speciális jellemzők
– emeltszintű oktatás
a) ének-zene 1-8.évf.
b) idegen nyelv 5-8.évf.
c) matematika 5-8.évf.
– úszásoktatás 1-8.évf.
– sakk oktatás 1-8.évf.
4
– csoportbontás
informatika 4-8.évf., idegen nyelv 4-8.évf.,
technika 5-8.évf., matematika 5-8.évf.
– idegen nyelv oktatás
1-3. évf. (német-angol választható)
– napközi otthoni nevelés
– tanulószobai foglalkozások
III.
AZ SZMSZ HATÁLYA
A Fabriczius József Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó
szabályzatot az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével a nevelőtestület
2017. 06.22. napján fogadta el.
Jelen szervezeti és működési szabályzat a tantestület által elfogadott időponttól lép hatályba,
és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.
A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok előírásainak betartása az
intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.
IV.
AZ SZMSZ ÉS AZ INTÉZMÉNY MÁS BELSŐ SZABÁLYZATAINAK
ÖSSZEFÜGGÉSEI, KAPCSOLATA
1. A 2011. évi CXC. tv. a köznevelésről 25. §-a alapján az intézmény működésére, belső
és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet
az intézmény vezetője készít el.
2. A Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény alapján az intézményben
5
közalkalmazotti tanácsot (KT) kell választani, melynek szabályzatát a közalkalmazotti
tanács elnöke készíti el
V.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSI
SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS
1. Az iskola igazgatósága
Az iskola igazgatóságát az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják.
Az intézményvezető
Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a
fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a
Nkt. 68.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint történik.
 Az igazgató egyszemélyi felelős vezetője az intézménynek.
 Felelős az intézmény szakszerű és törvényes irányításáért.
 Képviseli az intézményt.
 Tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli a nevelő-oktató munkát.
 Vezetői feladatait az intézményvezető-helyettesekkel és a munkaközösség-vezetőkkel
összehangolt munkamegosztás szerint látja el.
 Szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a
szakmai követelmények érvényesülését.
 Gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a
köznevelési intézmény alkalmazottai fölött.
 Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet
jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe.
Az intézményvezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók
tartoznak:
 intézményvezető- helyettesek (4 fő),
6
Az intézményvezető munkáját az alábbi intézményvezető- helyettesek segítik:
 általános intézményvezető-helyettes (Székhely: Fő út 77-79.), az 5-8. évfolyamot
is irányítja,
 az 1-4. évfolyamot irányító alsós intézményvezető-helyettes (Telephely:
Veresegyház, Mogyoródi u. 5-7. Mézesvölgyi épület),
 egyéb (napközi) foglalkozásokért felelős intézményvezető-helyettes (Telephely:
Veresegyház, Mogyoródi u. 5-7. Mézesvölgyi épület).
 a sportlétesítményekért (uszoda, tornatermek) felelős intézményvezető-helyettes
(Telephely: Veresegyház, Mogyoródi u. 5-7. Mézesvölgyi épület).
Az intézményvezető-helyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az
intézményvezető terjeszti fel és a tankerületi igazgató bízza meg.
Intézményvezető- helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa
lehet. Az intézményvezető- helyettesi megbízás 5 évre szólhat.
Az intézményvezető-helyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat
munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik.
Az intézményvezető helyettesítésének rendje:
Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén –teljes felelősséggel az általános
intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető-helyettes hatásköre az
intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok
mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok
végrehajtására terjed ki.
Az intézményvezető vagy az általános intézményvezető- helyettes akadályoztatása esetén
a vezetői feladatokat az alsós igazgató helyettes látja el.
Az igazgatóság rendszeresen (havonta egyszer) tart megbeszélést az aktuális
feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az intézményvezető vezeti.
7
Az intézményvezető- helyetteseknek leadott feladat- és hatáskör:
 Ünnepélyek megszervezése.
 A gyermekvédelmi feladatok megszervezése.
 A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésében való
közreműködés.
 Kapcsolattartás a szülői szervezettel, az érdekképviseletekkel, az egyházi
szervezetekkel.
 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos ügyintézés.
 A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.
 A működtetetéssel kapcsolatos feladatok helyben történő ellenőrzése (technikai
dolgozók, portaszolgálat, karbantartás)
2. Az iskola vezetősége
Az iskola vezetőségének a tagjai:
 az intézményvezető,
 az intézményvezető- helyettesek és más vezető beosztású dolgozók,
 a szakmai munkaközösségek vezetői,
 a diákönkormányzat vezetője,
 a közalkalmazotti tanács elnöke,
 az iskolaszék elnöke,
Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és
javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége félévente rendszeresen tart
megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az
iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint
ellenőrzési feladatokat is ellátnak.
A tantestület a havi munkaértekezleten értékeli az előző időszak munkáját, beszéli meg a
következő hónap aktuális feladatait.
3. Az iskola dolgozói
Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított
8
munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola intézményvezetője
alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.
4. Az iskola tanulói
Az oktatási törvényben meghatározott létszámú osztályokban és tanulócsoportokban,
valamint egyéb kisebb közösségekben végzik tanulmányi feladataikat.
5. Az iskola szervezeti egységei
Az iskola szervezeti egységei:
 1-4. évfolyam,
 5-8. évfolyam,
 sportlétesítmény (uszoda, tornaterem, szabadtéri sportpálya).
A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll:
 alsós intézményvezető- helyettes,
 általános intézményvezető- helyettes,
 egyéb foglalkozásokért felelős intézményvezető- helyettes,
 sportlétesítményekért felelős intézményvezető- helyettes,
Az iskola szervezeti egységeinek vezetői napi kapcsolatban állnak egymással.
Vezetőségi értekezlet, általános értekezlet.
VI.
AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL
ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL
1. Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják.
Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt
közösségek révén és módon érvényesíthetik.
9
2. Az iskolaszék
Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény
működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására,
a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb
képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv.
a.) Az iskolaszék tagjai
Az iskolaszék létszáma: 21 fő.
A szülőket 7 fő, a nevelőtestületet 7 fő, az iskolai diákönkormányzatot 7 fő képviseli.
b.) Az iskolaszék tagjainak megválasztása
A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után az osztályok szülői
értekezletein választott képviselőkből (osztályonként 2 fő) alakult testület nyílt
szavazással választja meg egyszerű vagy minősített többséggel.
Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai nyílt
szavazással választják meg egyszerű többséggel.
A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a
nevelőtestület nyílt szavazással választja meg.

Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás
előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős.
c.) Az iskolaszék működése
Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján
működik.
Az iskolaszék jogköre
Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.
10
3. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége
Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban,
valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.
Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli
érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka
Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló
törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek).
4. A nevelők közösségei
a.) A nevelőtestület
A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja,
valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi dolgozók:
 gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,
 könyvtáros,
 iskolatitkár,
 rendszergazda,
 laboráns,
 iskolapszichológus,
 pedagógiai asszisztens.
A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel
rendelkezik.
A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott
esetekben.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével
kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:
 tanévnyitó értekezlet,
11
 tanévzáró értekezlet,
 félévi és év végi osztályozó értekezlet,
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak
egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt
indokoltnak tartja.
A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:
 nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint
ötven százaléka jelen van,
 a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti
és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű
szótöbbséggel hozza.
A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos
szavazással is dönthet.
A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.
A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben
is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos
beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.
b.) A nevelők szakmai munkaközösségei
Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:
 1. osztály tanítóinak munkaközössége,
 2. osztály tanítóinak munkaközössége,
 3. osztály tanítóinak munkaközössége,
 4. osztály tanulóinak munkaközössége,
 magyar irodalom – történelem munkaközösség,
 idegen nyelveket tanítók munkaközössége,
 természettudományi tárgyak munkaközösség,
 matematika –– informatika munkaközösség,
 testnevelést tanítók munkaközössége.
 egyéb feladatok (napközis) munkaközösség,
12
A munkaközösségek célja
Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai
munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket
hoznak létre.
A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül 5 évenként a munkaközösség
saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit
az intézményvezető bíz meg öt tanévre a feladatok ellátásával, – a megbízás
meghosszabbítható – aminek tényét az iskola éves munkaterve rögzít.
A szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint
az adott közösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv
szerint tevékenykednek.
A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel
rendelkeznek.
A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:
 a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,
 az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,
 javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására,
 helyi tantervek készítése, felülvizsgálata,
 egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének
folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,
 pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,
 a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,
véleményezése,
 az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,
 a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése,
felhasználása,
13
 a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,
 a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az iskola
igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,
 tanulók csoportba sorolása a csoportbontással tanított tantárgyaknál,
 segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv,
valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések
elkészítéséhez,
 segítségnyújtás az éves munkaterv elkészítéséhez,
 fejlesztő munkához módszertani segítségnyújtás,
 a munkaközösségen belül a helyettesítések megszervezése a tagintézményvezető irányításával,
 javaslat a munkaközösség tagjának elismerésére, elmarasztalására,
 az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő
szakmai vélemény kialakítása,
 végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat,
 kiválasztja az iskolában használható tankönyveket.
A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.
c.) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok
Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból
munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.
Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia
kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület
választja, vagy az intézményvezető bízza meg. (Pl.: dokumentumok, szabályzatok
felülvizsgálata.)
5. A szülői szervezet
Az iskolában szülői szervezet nem működik. Amennyiben a szülők ezt igénylik, a szülői
14
szervezetet létre kell hozni.
Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.
Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályfőnök
segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.
Az osztályok szülői szervezetei
 véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek a szülőkkel és a tanulókkal
kapcsolatos valamennyi kérdésben.
6. A tanulók közösségei
a)Az osztályközösség
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget
alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus-vezető – az osztályfőnök áll. Az
osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök
osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.
Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:
 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
b) A napközis és tanulószobai foglalkozások
Szülői igény alapján szerveződik, a csoportok tagjai több osztályból tevődnek össze.
A szülői igények felmérését a házirend szabályozza. A délutáni nem tanórai
foglalkozások keretében 16.00 óráig napközis és tanulószobai foglalkozásokat lehet
szervezni. Igény szerint napközis foglalkozások 17.30-ig szervezhetők.
b.)A diákkörök
Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek.
A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.
15
c.) Az iskolai diákönkormányzat
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,
szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel
rendelkezik.
Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési
szabályzata szerint alakítja.
Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat
vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az intézményvezető
bízza meg 5 évre.
Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az
iskola intézményvezető vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet
egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az
iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés
összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés
összehívásáért az igazgató felelős.
A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola
helyiségeit és berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.
7. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület
A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető
segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.
A kapcsolattartás fórumai:
 az igazgatóság ülései,
 az iskolavezetőség ülései,
 a különböző értekezletek,
 megbeszélések,
16
Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterve határozza meg.
Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tantestületi szobákban elhelyezett hirdetőtáblán,
valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:
 az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó
pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
 az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait
közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az
iskola vezetőségével és az iskolaszékkel.
b.) Az iskolaszék
Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a
meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres
időközönként – évente legalább 1 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk
képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek
kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani.
Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:
 az iskola intézményvezetője,
 a diákönkormányzatot segítő pedagógus.
Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola
intézményvezetője rendszeresen – évente legalább 1alkalommal – köteles tájékoztatni az
iskolaszéket.
Az iskolaszék feladatai ellátásában térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit,
berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.
17
c.) A nevelők és a tanulók
A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
 az intézményvezető
o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente havonta,
o a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,
o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,
 az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak
folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított
jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott
képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az
iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a
nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
d.) A nevelők és a szülők
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
 az intézményvezető:
o a folyosókon elhelyezett hirdető táblán keresztül,
o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,
o az iskola honlapján folyamatosan,
 az osztályfőnökök:
o az osztályszülői értekezleten,
o ellenőrző könyv vagy tájékoztató füzet útján tájékoztatják.
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi
18
lehetőségek szolgálnak:
 a szülői értekezletek,
 a nevelők fogadóórái,
 nyílt tanítási nap,
 a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,
 írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,
A szülői értekezletek időpontja:
I. félévben:
 az 1. évfolyamon a tanév első hete,
 a 2-4. évfolyamon a tanév 2. hete,
 az 5-8. évfolyamon a tanév 2-3-4. hete.
II. félévben:
 március második fele, április eleje (a tavaszi szünettől függően, a
munkaterv tartalmazza).
Szülői értekezlet szükség esetén az előbbieknél gyakrabban is tartható.
Az iskola fogadóóráinak időpontja: október, december, január, március, és május első
csütörtökén 1730 – 1830
.
A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső
szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban,
közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához,
az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a
diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,
nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.
19
VII.
AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK
NYILVÁNOSSÁGÁNAK RENDJE
1. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és
működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola intézményvezetőjétől, valamint
intézményvezető-helyetteseitől az iskolai fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.
a) Az iskola pedagógiai programja és az SZMSZ nyilvános, minden érdeklődő számára
elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program és az SZMSZ egy-egy példánya a
következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:
 az iskola fenntartójánál,
 az iskola irattárában,
 az iskola könyvtárában (mindkét épületben),
 az iskola nevelői szobájában (mindkét épületben),
 az iskola intézményvezetőjénél,
 az iskola honlapján,
b) A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek,
valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
A házirend egy-egy példánya megtekinthető
 a Mogyoródi úti épület portáján (uszodára, új tornateremre vonatkozóan),
 az iskola könyvtárában (mindkét épületben),
 az iskola nevelői szobájában (mindkét épületben),
 az iskola intézményvezetőjénél
 az osztályfőnököknél,
 a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
 a fenntartónál,
 az iskolaszék elnökénél,
 az iskola irattárában,
 az iskola honlapján.
20
A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az
iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
VIII.
AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK
KÜLSŐ KAPCSOLATAI
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának
állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:
 Az intézmény működtetőjével és fenntartójával:
Dunakeszi Tankerületi Központ
Dunakeszi, Vasút utca 11
 Veresegyház Város Önkormányzata, Veresegyház, Fő út 35.

 GAMESZ, Veresegyház, Sport út 4. (karbantartás)
 Fabriczius József Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola,
Veresegyház, Fő út 77-79.
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős.
Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres
munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
 Fabriczius Alapítvány, Veresegyház, Fő út 77-79.
Az alábbi művelődési és közművelődési intézményekkel:
 Kéz a kézben Óvoda, Veresegyház, Széchenyi tér 2.
 Lisznyai Gábor Zeneiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,
Veresegyház Nap u. 14.
 Váci Mihály Művelődési Ház, Veresegyház, Köves u. 14.
 Városi Könyvtár, Veresegyház, Fő út 53.
 Városi Sportegyesület, Veresegyház, Csokonai u. 2/a.
 Kálvin Téri Református Ált. Iskola, Veresegyház, Kálvin tér 2.
 KINCS-tár Általános Iskola, Veresegyház, Kálvin u. 6.
21
 Szó-fogadó Ált. Iskola, Erdőkertes, Mikszáth u. 39.
Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal:
 GE Veresegyház, Kisrét u. 1.
 Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet, Veresegyház, Fő út 53.
Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel:
 Római Katolikus, Veresegyház, Fő út 93.
 Református Veresegyház, Kálvin tér 2.
A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető a felelős.
A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres
kapcsolatot tart fenn az:
 Iskola-egészségügyi Szolgálattal, Veresegyház, Mogyoródi út 2.
 Fogorvosi rendelő Veresegyház, Mogyoródi út 2.,
A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi
felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a:
 Nevelési Tanácsadóval, Veresegyház, Kálvin u.
 Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal, Veresegyház, Fő út 68.
 Rendőrőrs Veresegyház, Petőfi u. 3.
A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek
a felelősek.
IX.
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE
Az iskola épületei az alábbi időben tartanak nyitva:
 szorgalmi időben hétfőtől péntekig
o a Fő úti épület reggel 7 órától délután 21óráig,
o a Mogyoródi úti épület iskolai része reggel 7 órától délután 19 óráig.
22
 az uszoda és az új tornaterem egész évben – a kötelező technikai leállások és a
Munka Törvénykönyvben felsorolt ünnepek kivételével – reggel 6 órától 23-ig tart
nyitva. (A műszaki leállások ideje az iskola őszi és tavaszi szünetéhez igazodik.)
Az iskola intézményvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől
eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók.

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 730 óra és délután
16 óra között az iskola intézményvezetőjének vagy egyik helyettesének az iskolában kell
tartózkodnia. Az intézmény telephelyén az intézményvezető- helyettesek látják el ezt a
feladatot.
A nevelési- és oktatási intézményben a délelőtti és délutáni tanítási időszakban a
foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy legalább 16.00 óráig tartsanak.
A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig a technikai személyzet, az
ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus
felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé
váló intézkedések megtételére.
Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok
miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések
megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók
tudomására kell hozni.
Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján általában 8 óra és 14 óra között kell
megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc.
A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó
tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1730 óráig tart.
Az iskolában reggel 730 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári
23
ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján
a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a
balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
A tanulók az intézményt csak a tanórák és/vagy a tanórán kívüli foglalkozások
befejeztével hagyhatják el. Ettől eltérő esetben a gondviselő írásos kérelme alapján, vagy
az osztályfőnök vagy a vezetők engedélyével távozhat.
A tanulók az épületek között az órát tartó pedagógusokkal közlekedhetnek. A tanuló a
hivatalos elfoglaltságon felül az intézményben nem tartózkodhat, csak intézményvezetői
engedéllyel.
Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre, illetve
épületrészekre, udvarra terjed ki:
 Központi épület alagsori, földszinti és mindkét emelet folyosóira, tantermeire,
mellékhelyiségeire, mindkét udvarra
 Mézesvölgyi épület mindhárom szintjére, külső és belső udvarára, aulájára.
A tanórán kívüli foglalkozásokat 14 órától 19 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak
az intézményvezető beleegyezésével lehet.
Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában
történik 730 és 1530 óra között.
Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint
tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola vezetője határozza meg, és azt a szünet
megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben
az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni.
Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola
helyiségeinek használói felelősek:
 az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
 az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
 a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
24
 az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói
házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével
használhatják. Ez alól az iskola vezetője sem adhat felmentést.
A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére
vagyonbiztonsági okok miatt a következő módon határozzuk meg az intézmény
látogatását:
– Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a
portaszolgálat ellenőrzi.
– A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt és jövetele célját
és az épületben tartózkodás várható időtartamát.
– Az intézménybe érkező személyeket az ügyintézés helyére a portán ülő
személy felkíséri.
– Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az
intézmény területére kötelessége: az intézmény épületének
helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak
mások tulajdonának megóvása és védelme, az iskola rendjének,
tisztaságának megőrzése.
– Az intézmény területén tartózkodó személyek az általános viselkedési
normák szerint kötelesek viselkedni és az ott dolgozók és tanulók
munkáját nem zavarhatják.
– A szülők gyermekeiket a porta előtti váróhelyiségig kísérhetik reggel.
Délutáni időszakban 13 órától a tanulók közeli hozzátartozói
bejöhetnek az iskola területére abban az esetben, ha diák még az
intézményben tartózkodik vagy előre megbeszélte a pedagógussal.
Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet
intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola vezetőjétől engedélyt kaptak
(pl.: helyiségbérlet esetén).
25
Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az
intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási
szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az
iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó
külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és
helyiségekben tartózkodhatnak.

Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola
intézményvezető felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az
egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel,
illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.
Arizona program
A tanórai konfliktusok kezelésére az intézmény Arizona csoportot működtethet. A
csoport működését, eljárásrendjét saját maga szabályozza.
Az Arizona Program rendelkezései a diákokra és a tanárokra vonatkozóan a
következők:
A mindennapi iskolai élet három alapszabálya:
1. Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz.
2. Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz.
3. Mások jogait mindig tiszteletben tartom.
Ha valamelyik tanuló az alapszabályok közül bármelyiket megszegi, az órát tartó
nevelő kérdésére eldöntheti, hogy befejezi a rendbontását, vagy választja az Arizona
szobát. (Az Arizona szoba egy folyamatos felügyelettel ellátott terme az iskolának.)
• Amennyiben a tanuló befejezi a rendbontást, folytatódik az óra.
• Ha a tanuló az Arizona szobát választja, a nevelő által kitöltött „információs”
lappal haladéktalanul jelentkeznie kell az Arizona szobában ügyeletes nevelőnél.
26
– Ki kell töltenie a „felelősségteljes gondolkodás és cselekvés lap”-ját.
– Ha az ügyeletes nevelő a megoldási tervet elfogadja, dönthet, hogy visszamegy az
órára, vagy az idő hátralévő részét az Arizona szobában tölti.
– Az „információs lap az osztályba való visszatéréshez” nyomtatvány kitöltésével
kell visszamennie a tanulónak.
• A második (vagy következő) rendbontásnál nincsen választási lehetősége a
tanulónak, az Arizona szobába kell távoznia.
• Az Arizona szobába távozás nem jelenti az óra alóli mentesítést, az adott óra
tananyagát a tanulónak pótolnia kell.
• Az Arizona szoba ügyeletes nevelője kétféle nyomtatványon rögzíti az Arizona
szobát látogatók személyét.
• Az Arizona szoba látogatása után a tanuló köteles a szaktanárral egyeztető
beszélgetést folytatni
• Meghatározott számú Arizona szoba látogatását követően a tanulónak tanácsadó
megbeszéléseken kell részt vennie.
Az Arizona Program tanácsadó megbeszéléseinek résztvevői
1. ha a tanuló 5 alkalommal volt az Arizona szobában:
– tanuló,
– tanuló osztályfőnöke,
– ifjúságvédelmi felelős
2. ha a tanuló 10 alkalommal volt az Arizona szobában:
– az előző megbeszélés résztvevői,
– a tanuló szülei vagy egyik szülője
3. ha a tanuló 15 alkalommal volt az Arizona szobában:
– az előző beszélgetés résztvevői,
– az iskola igazgatója
4. ha a tanuló 20 alkalommal volt az Arizona szobában:
– az előző beszélgetés résztvevői
– Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egyik képviselője
5. ha a tanuló 25 alkalommal volt az Arizona szobában:
27
– az előző beszélgetés résztvevői
– a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályának képviselője
X.
A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ÉS NAPKÖZI
OTTHON MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli
rendszeres foglalkozások működnek:
 napközi otthon,
 tanulószobai foglalkozás,
 szakkörök, diákkörök,
 énekkar,
 iskolai sportköri foglalkozások
 felzárkóztató foglalkoztatások,
 egyéni foglalkozások,
 tehetséggondozó foglalkoztatások,
 továbbtanulásra előkészítő foglalkozások.
Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok
Az iskolában a délelőtti és délutáni foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy
legalább 16.00 óráig tartsanak.
A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások,
valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra
történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.
A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat
képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a
felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az
iskola vezetője adhat.
28
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti
óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola
tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.
A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői
igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.
A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola intézményvezetője bízza meg, akik
munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.
Az osztályfőnökök évente 1-2 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott
időpontban osztályaik számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson
önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét,
idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell.
Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a
különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos
látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó
foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik
és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fizetniük.
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltéséhez kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal
felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle
szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és
múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A tanulók részvétele a
szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és
kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő
tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.
Az iskolán kívüli tanulmányi versenyekre, sportversenyekre, kulturális rendezvényekre a
felkészülés, a versenyzés az intézményvezetővel történt egyeztetést követően lehetséges.
Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba
felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A
29
napközibe nem járó tanulók számára – igény szerint – az iskola ebédet (menzát), vagy tízórait
és ebédet biztosít.
A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési
szabályzat előírásai alapján.
A napközi otthon működésének rendjét az intézményvezető és az egyéb foglalkozásokért
felelős intézményvezető- helyettes állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat
előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók
házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi.
A napközis foglalkozásokat a szülői igényeknek megfelelően 16.00 óráig – legkésőbb
17.30 óráig szervezik meg.
A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli
kérelme alapján történhet a nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés
hiányában – az eltávozásra az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes
adhat engedélyt.
Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és erkölcstan oktatást
szervezhetnek. Megszervezésére, a feladatellátásra a módosított 20/ 2012.(III.22.) EMMI
rendelet 182. § az irányadó.
Az állami iskolában az etika óra vagy az e helyett választható, az egyházi jogi személy
által szervezett hit és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.
A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a
foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók
hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.
30
XI.
AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE
VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:
 biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai
programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;
 segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét,
hatékonyságát;
 segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;
 az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a
dolgozók munkavégzéséről;
 feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai
(pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve
megelőzze azt,
 szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével
kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:
1. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:
 az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;
 az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni,
azokról másolatot készíteni;
 az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül
figyelemmel kísérni;
 az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
2. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:
 az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső
szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;
 az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;
 az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött
31
dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;
 hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott
utasítás szerint időben megismételni.
Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:
1. Az ellenőrzött dolgozó jogosult:
 az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;
 az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban
észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen
feletteséhez.
2. Az ellenőrzött dolgozó köteles:
 az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő
kéréseit teljesíteni;
 a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.
A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:
 Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban,
az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési
tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.
 Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen
felettesét tájékoztatnia kell.
 Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik
érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese)
kéri.
 Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:
o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó
figyelmét;
o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.
A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:
 Intézményvezető:
32
o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;
o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és
ügyviteli és technikai jellegű munkáját;
o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;
o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;
o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves
ellenőrzési tervet;
o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett,
o ellenőrzi a sport-létesítményegység gazdálkodását.
 Intézményvezető-helyettesek:
o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és
ügyviteli munkáját, ennek során különösen:
 a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;
 a pedagógusok és a hozzájuk tartozó más alkalmazottak munkavégzését,
munkafegyelmét;
 a pedagógusok adminisztrációs munkáját;
 a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményeségét;
 a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.
 Általános helyettes
o ellenőrzi:
 az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat,
karbantartásokat és beszerzéseket,
 a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,
 a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,
o folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű
munkavégzését, munkafegyelmét.
 Munkaközösség-vezetők:
o folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok
nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:
33
o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;
o a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).
Az intézményvezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit
meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére
kijelölni.
Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést
végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező
belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a
felelős.
XII.
A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ
ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
 biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a
nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja
szerint előírt) működését,
 segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét,
hatékonyságát,
 az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a
pedagógusok munkavégzéséről,
 szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézménynevelő és oktató
munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
 intézményvezető,
 intézményvezető-helyettesek
 munkaközösség-vezetők,
Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola
34
pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére
kijelölni.
Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
 a pedagógusok munkafegyelme.
 a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
 a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
 a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
 a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
 a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,
o a tanítási óra felépítése és szervezése,
o a tanítási órán alkalmazott módszerek,
o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége,
magatartása a tanítási órán,
o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,
(A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai
munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.)
 a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a
közösségformálás.
XIII.
A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI
Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, a 2012/13-as
tanévtől felmenő rendszerben, amelyből heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben
szervezünk. Az öt testnevelésórát diákjaink az alábbi módokon is teljesíthetik, kiváltva két
megjelölt órarendi órát.
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják az 1-8.
évfolyamon:
 A testnevelési órákból minden évfolyamon heti 1 óra úszás órát biztosítunk.
35
 Az iskolai sportkörben sportoló tanulók számára a választott sportágban heti két
órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel. A választható sportágakat
a tanév első napján az órarenddel együtt nyilvánosságra hozzuk.
 A külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a
szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott
tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával.
 A napközi otthonban és a tanulószobán
o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk
meg. Biztosítjuk tanulóink számára az országos és a megyei, valamint a városi
sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk
diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit iskolai sportkörünk
sportágaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó
diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező.
Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az
iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell
elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri
csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni.
XIV.
A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI
FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletéről a Nkt. 25.§ (5) bekezdése
értelmében a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell.
 Az iskolaorvos tanévenként meghatározott napokon és időpontban a tanulók
egészségi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken végzi el:
– orvosi vizsgálat: évente egyszer a 1.-3.-5.-6.-7.-8. osztályokban,
36
– továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi
vizsgálata,
– fogászati szűrővizsgálat,
– kötelező oltások.
11.1 Az iskolavédőnő feladatai:
 Alapszűrések végzése:
– testi fejlődés (súly, hossz-, mell körfogat): 1.-3.-5.-6.-7.-8.
osztályokban,
– pszicho motoros, mentális, szociális fejlődés: folyamatosan,
– érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás): 1.-3.-5.-6.-7.-
8. osztályokban,
– mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások): 1.-3.-5.-6.-7.-8.
osztályokban,
– golyvaszűrés: 11 éves kortól évente egy alkalommal,
– vérnyomásmérés 1.-3.-5.-6.-7.-8. osztályokban,
 A tanulók higiéniai szűrővizsgálata évente három alkalommal.
 A krónikus betegek gondozása, életvitelének segítése.
 Orvosi vizsgálatok, védőoltások előkészítése, megszervezése.
 Egészségfejlesztés: folyamatosan
 Az elvégzett feladatok dokumentációja
Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvosok évente 1 alkalommal elvégzik a
tanulók csoportos vizsgálatát és kezelését. A további kezelésre szorulók szüleit
értesítik.
A szülőket írásban tájékoztatjuk a vizsgálatok időpontjáról.
A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.
37
XV.
AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI
A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK
MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN
(INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére
az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha
észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges
intézkedéseket megtegye.
1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével
kapcsolatosan
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági
(munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek
a rendelkezéseit.
Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók
biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat
és viselkedési formákat.
A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk
ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel
kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal
betartatni.
Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az
egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai
foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai
foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.
Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló
szabályokkal a következő esetekben:
38
 A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni
kell:
o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
o a házirend balesetvédelmi előírásait,
o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti
katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési
útvonalakat, a menekülés rendjét,
o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
 Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.
 A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók
figyelmét.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat,
illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező
viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő
magatartásra.
A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az
osztálynaplóba be kell jegyezni.
A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e
a szükséges ismereteket.
A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó,
valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a
munkaköri leírásuk tartalmazza.
Az iskola intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit
munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A
munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe
bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
39
2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy
rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
 a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,
 ha szükséges orvost, vagy mentőt kell hívnia,
 a tanuló szüleit értesíteni kell a történtekről,
 a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell
szüntetnie,
 a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola
igazgatójának.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is
köteles részt venni.
A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt
teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie,
akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi
segítséget.
Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola intézményvezetőjének ki kell
vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan
lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit
kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell
hajtani.
3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok
előírásai alapján
A tanuló és gyermekbaleseteket internetes jegyzőkönyvben kell nyilvántartani.
A tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és baleseti jegyzőkönyvet kell
kiállítani (interneten). A jegyzőkönyv egy példányát az irattárban kell őrizni, egy
példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A fenntartó az
OM honlapon nyilvántartott felületen kap tájékoztatást.
40
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset
kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt
kell bevonni.
4. Gyermek- és ifjúságvédelem
 Valamennyi pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a gyermek- és
ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető
körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
 Minden pedagógus kötelezettsége, hogy segítse a gyermek, tanuló képességeinek,
tehetségének kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
felzárkóztatását.
 A tankötelezettség teljesítésének törvényi előírásait a szülőkkel be kell tartatni,
meg kell ismerni azokat az okokat, amelyek az iskolából való kimaradáshoz,
távolmaradáshoz vezettek. Ez elsődlegesen az osztályfőnök és a gyermekvédelmi
felelős feladata.
 Abban az esetben, ha a feladatok ellátásában alkalmazott pedagógiai eszközök,
módszerek nem vezettek eredményre, segítséget kell kérni a gyermekjóléti
szolgálattól. Az igazolatlan hiányzásról értesíteni kell a kormányhivatalt.
 Az intézmény vezetőjének kötelessége, hogy biztosítsa a gyermekvédelmi felelős
munkájának feltételeit, és ellenőrizze munkáját.
 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat iskolánkban
gyermekvédelmi felelős fogja össze az iskola összes pedagógusának
együttműködésével.
 A pedagógusok figyelnek minden olyan változásra, amelyik arra utalhat, hogy a
gyermekkel gond van: tanulmányi eredmény romlása, családi élet negatív
változásai, idegesség, fáradtság, étvágytalanság, rossz társaság, alkohol, drog,
cigaretta fogyasztása.
 Haladéktalanul értesítik a gyermekvédelmi felelőst, aki személyes találkozás,
beszélgetés, majd a gyermekjóléti szolgálattól kért segítség útján megoldást keres
41
a felmerülő problémára.
 Személyes kapcsolattartás gyermekvédelmi felelős és a tanulók között: az
osztályokat felkeresve tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős a tanulókat, hol,
mikor, milyen problémával kereshetik fel.
 A tanulók minden nap felkereshetik.
 Az iskola gyermekvédelmi felelőse telefonon, írásban és személyes találkozások
keretében tartja a városi gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatot. Kölcsönösen
tájékoztatják egymást tapasztalataikról.
 Az iskola hirdetőtábláján ki kell függeszteni:
– Az iskolai gyermekvédelmi felelős nevét, elérhetőségét
– Veresegyház gyermekjóléti szolgálat,
– a nevelési tanácsadó,
– a drogambulancia,
– az ifjúsági lelki segély,
– a gyermekek átmeneti otthona címét és telefonszámát.
 A szenvedélybetegség megelőzése, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók
beilleszkedése fokozott figyelmet és oktató-nevelő munkát igényel. Ha az
intézményünk a gyerekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem
tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.
 Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és
megszűntetése érdekében a:
– gyermekjóléti szolgálattal, illetve
– gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:
– személyekkel,
– intézményekkel és
– hatóságokkal.
Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető
okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.
Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn.
A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:
42
– a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását
szükségesnek látja,
– esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,
– a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való
kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,
– előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.
Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat
képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek
megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat
az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
XVI.
RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK
Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem
látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve
az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény
épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
 a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
 a tűz,
 a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét
vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló
tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola intézményvezetőjével, illetve
valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
43
Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
 az intézményvezető
 az intézményvezető-helyettesek (4 fő),
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
 az intézmény fenntartóját,
 tűz esetén a tűzoltóságot,
 robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
 személyi sérülés esetén a mentőket,
 egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve
katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola vezetője szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult
felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a csengő 30 másodpercig
tartó szaggatott működtetésével, vagy a hangos bemondón keresztül értesíteni (riasztani)
kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A
veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a
bombariadó terv mellékleteiben található “Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen
történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát
vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
 Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó
nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó
gyerekekre is gondolnia kell!
 A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület
elhagyásában segíteni kell!
 A kiürítés során a liftet nem lehet használni!
 A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő
hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e
esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
44
 A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő
megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
Az intézményvezető, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett
épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az
alábbi feladatokról:
 a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
 a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
 a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
 az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
 a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság,
tűzszerészek stb.) fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola
vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
 a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
 a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
 az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
 a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
 az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
 az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a
rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell
eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve
katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és
tanulója köteles betartani!
A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott
szombati napokon be kell pótolni.
A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c.
45
igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges
teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való
fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. intézményvezetői utasítás tartalmazza.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő
megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény intézményvezetője
a felelős.
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv
alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért
az iskola intézményvezetője a felelős.
A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden
tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi
helyiségeiben kell elhelyezni:
 portán a Fő úti épületben,
 portán a Mogyoródi utcai épületben.
XVII.
AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola általános igazgatóhelyettese a
felelős.
Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az
adott tanévben:
 elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
 részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal a
tankerület megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
 a felelős dolgozók feladatait,
46
 a szükséges határidőket,
 a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,
 a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
Nkt. 9. § (3) A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a
tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről,
amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az
iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá
arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a
szakmai munkaközösségek a szaktanárok véleményének kikérésével – évente a
nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:
 A nevelőtestület döntése előtt az iskola intézményvezető – az
osztályfőnökök, – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet
kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben,
tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról,
hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.
 A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által
kiadott igénylő lapon jelezhetik. Be kell mutatniuk a normatív
kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.
 Az iskola biztosítja, hogy a napközis foglalkozásokon megfelelő számú
tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő
felkészüléshez.
 A törvényi előírásoknak megfelelően a tartós tankönyvek az iskolai
könyvtár állományába kerülnek.
Az iskolai tankönyvrendelést az iskola intézményvetője által megbízott iskolai
dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai
munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a
megrendelésre kerülő tankönyveket.
47
A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló
összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.
A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola intézményvezetője beszerzi az iskolaszék
és az iskolai diákönkormányzat véleményét.
Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a
tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a
körülmények figyelembe vételével az iskola vezetője határozza meg.
XVIII.
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE
A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár
működik.
Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói és dolgozói használhatják. A beiratkozás és a
szolgáltatások igénybevétele díjtalan.
A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad
kivinni. A könyvtárban csak a könyvtáros jelenlétében szabad tartózkodni.
A könyvtárhasználat szabályait részletesen a könyvtár SZMSZ-e és a Házirend
tartalmazza.
XIX.
A FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI
EMMI 53.§ (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a
fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.
Amennyiben a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegte – az Nkt. 58. § (3)
bekezdése alapján – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben
48
részesíthető.
A tanuló fegyelmi felelősségének megállapítására és fegyelmi büntetés kiszabására
kizárólag három feltétel egyidejű fennállásakor van jogszerű lehetőség.
Ezek:
– a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek megszegése,
– a kötelezettségszegés súlyos foka és
– a vétkesség fennállása.
A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés elkövetésének napjától számított
3 hónap eltelte után nem indítható fegyelmi eljárás.
EMMI 53.§ (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás ( a továbbiakban: egyeztető eljárás)
előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása,
értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő
közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
A fegyelmi jogkör gyakorlója
Az Nkt. 58. § (9) bekezdése értelmében a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a
tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, így ez a testület minősül az első fokú fegyelmi
jogkör gyakorlójának. Ezen döntési jogkör nem ruházható át, ami azt jelenti,hogy a
tanulói fegyelmi ügyekben első fokon kizárólag a nevelőtestület hozhat döntést.
A másodfokú döntés – az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján – a fenntartó hatásköre.
A fegyelmi eljárás lépései:
1. A tanulót osztályfőnöke és az intézményvezető (vagy helyettese) szóban értesítik
arról, hogy ellene kötelességszegésért fegyelmi eljárás indul.
2. Ha a tanuló vitatja a kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása indokolja,
tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra tanulót és szülőjét meg kell hívni. Az
értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a
tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló vagy a
szülő nem jelenik meg.
Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló és a szülő külön-külön a
tárgyalás előtt legalább 1 héttel megkapja, és egy esetleges jogorvoslati eljárás
49
esetén bizonyítani lehessen az értesítés átvételét.
A tárgyalást a fegyelmi bizottság egy pedagógus tagja vezeti.
A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a
tanuló, ill. szülője kérésére korlátozhatja, ill. kizárhatja.
A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben
fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők
nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni
az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a
tanuló vagy a szülő kéri.
A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt
követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló
bizonyítékokat.
Amennyiben a tárgyalás során bebizonyosodik a kötelességszegés, a fegyelmi
bizottság azonnal kiszabhatja a büntetést.
3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg.
A tanuló illetve a szülő kérésére biztosítani kell, a fegyelmi eljárás lefolytatását
megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez
elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és
az esetleges sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása
érdekében.
A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló és a
szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.
A szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban
bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
Az egyeztető eljárás során az intézményt illetve a fegyelmi bizottságot a vétkes
tanuló osztályfőnöke, a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor képviseli. Az
egyeztető eljárás során lehetőség van az esetleges tanúk meghallgatására.
A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik,
továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon
belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
50
Ha a kötelezettség-szegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a
sérelemorvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem
orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel lehet függeszteni.
Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett vagy szülője nem kérte a fegyelmi eljárás
folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.
A sérelem orvoslására kötött megállapodást a felek írásban rögzítik. Ez a
megállapodás nyilvános, hacsak a sértett nem kéri az ellenkezőjét.
4. Fegyelmi eljárás
A nevelőtestület alkalmilag hozza létre a fegyelmi bizottságot.
Állandó tagjai: intézményvezető vagy intézményvezető helyettes, gyermek- és
ifjúságvédelmi koordinátor.
Változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a tanulót oktató három pedagógus.
A bizottság feladatai:
A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és a szülőjét – a tanuló terhére rótt
kötelességszegés megjelölésével – értesíteni kell.
A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy
álláspontját, védekezését előadja. Vizsgálni kell azt, hogy ki követte el a
kötelességszegést, fennáll-e a vétkesség, valamint fel kell tárni minden olyan tényt
és körülményt, amely a tanuló ellen, ill. a tanuló mellett szól.
A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, ill. szülői jogokat gyakorló személy is
képviselheti.
Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló és a szülő az ügyre
vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban
foglaltakról véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.
A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az
elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.
Az Nkt. 58. § (4) bekezdése alapján a fegyelmi büntetés lehet :
– megrovás;
– szigorú megrovás;
– meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg
51
megvonása;
– áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;
– eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;
– kizárás az iskolából.
A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb
– meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása esetén
12 hónapnál,
– áthelyezés másik osztályba vagy iskolába esetén 12 hónapnál.
A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb 6 hónap időtartamra felfüggeszthető.
A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés
adható.
– Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható.
– Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás az adott iskolában a tanév
folytatásától büntetés nem szabható ki.
– A kizárás az iskolából, valamint a kizárás a kollégiumból fegyelmi
büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható.
– Kizárás esetén a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak, a fegyelmi
büntetést hozó iskolának segítséget kell nyújtania a szülőnek az új iskola meg
találásában.
Iskolakijelölés tanköteles tanuló részére:
Abban az esetben, ha az iskola, a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló
határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a tanulót fogadó
iskolától nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában történő elhelyezése
a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola, három
napon belül köteles megkeresni a megyeszékhely szerinti járási hivatal, amely
három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát
köteles kijelölni a tanuló számára.
A fegyelmi határozatot szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a
határozat rendelkező részét és a rövid indokolást.
A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el
52
kötelességszegést, v. a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés
kiszabását, ill. a kötelességszegéstől 3 hónapnál hosszabb idő telt el, v. a
kötelességszegés ténye, ill., hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható.
A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő 7 napon belül írásban meg kell
küldeni a tanulónak, és a szülőjének.
Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell
írásban megküldeni.
A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv
megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi
büntetést, a büntetés időtartamát és felfüggesztését.
A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a
tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a
rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén
az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását
és a hivatali beosztásának megjelölését.
A határozatot a fegyelmi bizottság tagjai írják alá.
A határozat ellen a szülő 15 napon belül a tankerület vezetőnél fellebbezhet.
Fellebbezés hiányában a határozat jogerőre emelkedik.
Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet.
XX.
ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT DOKUMENTUMOK
A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni. Az
intézményben rögzített, tárolt, továbbított adatok kezelését a 2011 évi CXC. törvény a
nemzeti köznevelésről 41-43.§-a valamint a belső iratkezelési szabályzat tartalmazza.
Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR)
53
révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt
dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak
megfelelően.
Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban
kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
– az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,
– az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,
– a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével
és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges.
Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje:
Szöveges értékeléseket, anyakönyveket az osztályfőnök aláírja, az intézményvezető
hitelesíti, bélyegzővel látja el.
Az elektronikusan érkező levelek nyomtatásra kerülnek és az iktatóban tárolásra.
Az intézményvezetője nem rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással, így a papír
alapon elküldött (aláírt, lepecsételt) iratok felelnek meg a hitelesség kritériumainak. Az
elküldött dokumentumok, az intézmény irattárába kerülnek megőrzésre.
Az intézmény nem használ elektronikus naplót.
Az iskola számítógépeinek adattartamát évente menteni szükséges, az erre a célra
vásárolt tárolóeszközre. Szükség esetén ez az időszak rövidíthető, illetve indokolt esetben
meghosszabbítható. Ez az adathordozó az irodai páncélszekrényben őrizendő.
XXI.
MUNKAVÉGZÉS ELISMERÉSÉNEK RENDJE
Nkt. 65.§ (4) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek
éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves
illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében éves illetményének,
54
munkabérének tizenöt százalékát.
Nkt. 65.§ (5) Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az
intézményvezető kereset-kiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem
haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tíz
százalékát.
Továbbá a kiemelkedő munkavégzésért járó kereset-kiegészítés összegéből részesül az a
dolgozó, aki az SZMSZ-ben lefektetett kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés
szempontjainak megfelel.
A kereset-kiegészítés összegének mértékéről a vezetőség véleménye alapján az iskola
vezetője dönt.
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai:
Az értékelés alapelvei:
 az elfogadott szempontok alapján,
 a tényanyag ismeretében,
 személyre szólóan történjen.
Az értékelés célja:
 hogy ösztönző hatású legyen,
 a feladat magas színvonalú – adott esetben a pedagógusok szabadidejét is igénybe
vevő – végzésének elismerését erősítse.
A kereset-kiegészítés differenciált odaítéléséről e szabályzat alapján az intézményvezető
dönt. Döntésének előkészítésében, véleményezési és javaslattevő jogkörrel részt vesznek:
– alsós és felsős helyettesek.
Nem részesülhet kereset-kiegészítésben, aki a megelőző nevelési évben:
 Fegyelmi büntetésben részesült.
55
 Igazolatlanul távol maradt.
 Rendszeresen késett, munkakezdése illetve befejezése pontatlan volt.
 Ha igazolt távollétének időtartama meghaladta a 30 napot.
 Pedagógushoz méltatlan, kirívó magatartást tanúsított.
Kereset-kiegészítésben részesülhet intézményünkben az a pedagógus, aki legalább 3 éve
nevelőtestületünk tagja és az alábbi pontokban felsorolt szempontok közül legalább 5
feltételnek megfelel:
 A szakmai feladatok, követelmények kiemelkedő színvonalú teljesítése a
mindennapi nevelési gyakorlatban.
 A szakmai munkaközösségekben való aktív, alkotó részvétel.
 Pályázatokon való részvétel.
 Bemutató foglalkozások, előadások tartása.
 A gyermekek szabadidős tevékenységének szervezése, lebonyolítása (kirándulás,
színház, sport stb.).
 Az iskolai jeles napok, ünnepélyek, belső rendezvények megszervezésében,
kivitelezésében való alkotó közreműködés.
 Az iskola kapcsolatrendszerének működtetésében betöltött kiemelkedő szerep,
intézményünk magas színvonalú képviselése a községi rendezvényeken és a helyi
médiákban.
 Intézményünk illetve alapítványunk bevételeinek gyarapításában való aktív
részvétel.
 Példamutató munkafegyelem.
 Az iskolai innováció elősegítése szakmai, tárgyi feltételeinek javításáért végzett
munka.
 Folyamatosan kiemelkedő színvonalú, eredményes, fegyelmezett, megbízható
tanítói, szaktanári munkáért.
 Folyamatos, egész tanévben tartó megbízásokért, melyek más módon nincsenek
honorálva.
 Tanulmányi és sportversenyre való eredményes felkészítésért.
56
o Rendkívüli esetben nem pedagógus munkatárs is részesülhet keresetkiegészítésben.
– Kereset kiegészítésben nem részesíthető:
 akinek a tevékenységével kapcsolatban bármilyen hiány merült fel,
 a tartós fizetés nélküli szabadságról (pl.: GYES) való visszatérés
évében.
XXII.
AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS FELADATOK
Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az
iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és
kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint
a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul.
 Az iskola zászlója: piros- fehér-piros, logója: stilizált FJ (Fabriczius Józsefre utal)
lángnyelvek ívében; a zászló őrzésének helye az igazgatói iroda; a zászlóvivő
tanulók megbízásának rendje: a diákönkormányzat által javasolt két tanuló.
 Az iskola névadója, Fabriczius József emlékének ápolása.
 Ünnepélyes zászlóbevitel alkalmai:
o Tanévnyitó,
o Ballagás (a búcsúzók szalagot kötnek a zászlóra),
o Tanévzáró.
 Ünnepi öltözet: fehér ing, blúz, sötét (fekete vagy kék) nadrág, szoknya.
 Ünnepi öltözet alkalmai:
o Tanévnyitó,
o Megemlékezés az aradi vértanúkról,
o Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója,
o 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója,
57
o Nemzeti összetartozás napja,
o Ballagás,
o Tanévzáró.
Az intézmény hagyományos kulturális rendezvényei a következők: karácsonyi
hangverseny, Fabriczius-nap, Mikulás, farsang.
Az iskolában a tanulóknak lehetőségük van az iskolai faliújság, rádióműsor valamint
iskolaújság szerkesztésére.
Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához való
tartozás érzését elősegíti.
 Iskolatörténeti emlékek gyűjtése, fotók, video- felvételek készítése iskolai
eseményekről (felelőse: stúdiós)
 időszaki kiállítások rendje:
o tanév közben: versenyekhez kapcsolódva,
o tanév végén: rajz és technika órákon készült munkákból.
XXIII.
A PEDAGÓGUSOK HASZNÁLATÁBA KERÜLŐ INFORMATIKAI
ESZKÖZÖK MEGHATÁROZÁSA
A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az iskola könyvtárán
keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári
segédkönyveket, a stúdióból az informatikai eszközöket.
Az iskolában, munkaideje alatt használhatja az iskola adathordozóit, laptop-okat. Az
eszközöket az iskola stúdiójából kell elkérni, és oda is kell használat után visszavinni. Tartós
vagy alkalmi kihelyezésről a pedagógus és az intézményvezető kihelyezési nyilatkozatban
állapodnak meg. A tartós kihelyezés nem tarthat tovább egy tanévnél.
A kihelyezett eszköz műszaki állapotának megóvásáért a pedagógus felel, esetleges
meghibásodását azonnal jelzi az iskolavezetésnek. A kihelyezett eszköz elvesztése az anyagi
kár azonnali megtérítését vonja maga után.
58
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával,
az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével és az intézményvezető
jóváhagyásával lehetséges.
A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:
 a nevelőtestület,
 az iskola intézményvezetője,
 az iskolaszék,
 a diákönkormányzat iskolai vezetősége.
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket
önálló szabályzatok, intézményvezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok,
utasítások előírásait az iskola intézményvezetője a szervezeti és működési szabályzat
változtatása nélkül is módosíthatja.
59
1.SZ. MELLÉKLET
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
a Fabriczius József Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának
melléklete
1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben
meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a köznevelésről szóló
2011. évi CXC. törvény előírásainak.
2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni,
melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes
esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az
iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni
kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.
3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:
 papír alapú nyilvántartás,
 számítógépes (elektronikus) nyilvántartás. KIR rendszer.
4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény vezetője egy
személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes
dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.
5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri
leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:
a) az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
 intézményvezető-helyettesek,
 iskolatitkár,
b) a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:
 intézményvezető-helyettesek
 iskolatitkár,
60
 osztályfőnökök,
 napközis nevelők,
 gyermek- és ifjúság védelmi felelős,
6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók
a) az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő
feladatokkal kapcsolatosan:
 intézményvezető-helyettesek
 gazdasági ügyintéző,
 iskolatitkár,
b) a tanulók adatait továbbíthatja:
 fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat,
államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi
adatot továbbíthatja: intézményvezető;
 a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat
intézményeinek továbbíthatja: intézményvezető, intézményvezetőhelyettesek, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;
 a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat
az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a
vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai
ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: intézményvezető,
intézményvezető-helyettesek, osztályfőnök, iskolatitkár;
 a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a
diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot
továbbíthatja: iskolatitkár;
 a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett
iskolához, középfokú intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan
az érintett középfokú intézményhez adatot továbbíthat:
61
intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, osztályfőnök;
 az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a
gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából
adatot továbbíthat: intézményvezető;
 a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek,
gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek,
intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása,
megszüntetése céljából adatot továbbíthat: intézményvezető,
intézményvezető-helyettesek, osztályfőnök, gyermek- és
ifjúságvédelmi felelős.
7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell
nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti
alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított
gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának
vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős.
8. a.) A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt
nyilvántartásokban kell őrizni:
 összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár),
 törzskönyv (vezetéséért felelős: intézményvezető-helyettesek,
osztályfőnökök),
 bizonyítvány (vezetéséért felelős: intézményvezető-helyettesek,
osztályfőnökök),
 beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár),
 osztálynaplók (vezetéséért felelős: intézményvezető-helyettesek,
osztályfőnökök),
 napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős:
intézményvezető-helyettesek, napközis nevelők, tanulószoba vezető),
 diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár).
62
b.) A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító
adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz
csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézményben az iskolatitkár
a felelős.
9. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó
mindenkori módosításáért az intézményvezető a felelős.
63
2.SZ. MELLÉKLET
A KÖNYVTÁR
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A könyvtár neve: Fabriczius József Általános Iskola Könyvtára
A könyvtár székhelye: 2112 Veresegyház, Fő út 77-79.
A könyvtár telephelye: 2112 Veresegyház, Mogyoródi út 5-7.
A könyvtár címe: Fabriczius József Általános Iskola, 2112 Veresegyház, Fő u. 77-79.
Telefon: 28-385-019
Fax: 28-559-551
Jellege: nem nyilvános, iskolai könyvtár
Alapterülete: 87 + 106,2 m2
Helyiségek száma: 2
Tulajdonbélyegző: ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRA VERESEGYHÁZ
A működés alapdokumentumai
 Jogszabályok
– az 1993. évi LXXIX . törvény még érvényben lévő részei és a 2011. évi
CXC. törvény már hatályos részei
– 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális
intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
– 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
– 243/2003. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról (hatályos 2017. VIII. 31-ig)
– 3/1975. KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről
– A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975.
KM-PM együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos
kérdésekről
– 23/2004. OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,
valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
– 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
– 110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról.
 Intézményi szabályzók ( HPP, SZMSZ, IMIP, Házirend )
64
I. Fenntartása
A könyvtár az általános iskola szervezetében működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről az
iskola fenntartója az iskola költségvetésében gondoskodik. Működését az iskola
intézményvezetője irányítja és ellenőrzi, a nevelőtestület véleményének és javaslatainak
meghallgatásával.
II. Feladatai
 Az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve gyűjti a nyomtatott
dokumentumokon kívül az iskola kéziratos pedagógiai anyagát, és a nem nyomtatott
ismerethordozókat.
 Gyűjteményén belül kiemelt figyelmet szentel a gyors, naprakész információszerzést
szolgáló dokumentum-típusoknak.

 Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a tanulók és a pedagógusok részére, és
biztosítja a különböző információhordozók használatához szükséges technikai eszközöket.
Gyűjteményéből letéteket helyez el az iskola különböző helyszínein.
 Gyűjteményét feldolgozza az érvényes könyvtári szabványok szerint, információs
tartalmukról gyorsan, pontosan visszakereshető adatbázist épít.
 Gyűjteményén, eszközein, és tájékoztató forrásain alapuló szolgáltatásaival kielégíti az
iskola tevékenységéből eredő információs igényeket.
 Kielégíti a pedagógusok alapvető szakirodalmi és információs igényeit, segíti őket új
oktatási anyagok összeállításában, elkészítésében.
 Pedagógiai aktivitással központi szerepet tölt be a nevelőtestülettel szoros
együttműködésben a tanulók információ-szerző, kezelő, kommunikációs képességeinek
megalapozásában és fejlesztésében, a kívánatos olvasási, tanulási szokások kialakításában.
 Közreműködik a könyvtárhasználatra nevelés helyi pedagógiai programjának, tantervének
kidolgozásában és gyakorlati megvalósítását ösztönzi, szervezi, segíti minden
műveltségterületen, miközben maga is közvetlenül részt vállal a könyvtárismereti és
használói képzésben. Eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználatra nevelését,
felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikákra.
 Szakmai kapcsolat fenntartása, erősítése a székhelyen működő közkönyvtárral, a
környéken működő iskolai könyvtárakkal.
 Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
 Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása.
65
 KATALIST könyvtári és könyvtár-informatikai levelezőlista használata.
III. Használóinak köre
– az iskola tanulói
– az iskola nevelőtestülete és nem pedagógus olvasói
Állományának alakítása, gazdálkodása
 A könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és
arányosan fejleszti állományát. /ld. 1. sz. melléklet/
 A könyvtáros az állomány alakításában figyelembe veszi az igazgató, a nevelőtestület, a
diákközösség javaslatait és az iskola könyvtári környezetének adottságait.
 A könyvtár állományának gyarapításáért, minőségéért a könyvtáros felel, hozzájárulása
nélkül a gyűjteménybe dokumentum nem vásárolható.
 Állománya vétel, ajándék és csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik.
 A beszerzés a központi könyvtárellátással évenként kötött szerződés alapján, és egyéb
források útján történik.
V. Az állomány egységei és raktári rendje
Kézi és segédkönyvtár, amely az alapgyűjteményen kívül tartalmazza a munkaeszközként
használt, valamint a házi és ajánlott irodalom egy-egy példányát. Helyben használható
állomány.
Raktári rendje: – szépirodalom betűrendben
– ismeretközlő irodalom szak, ezen belül betűrendben
Kölcsönözhető ismeretközlő és szépirodalmi állomány
Raktári rendje megegyezik az előzőekkel.
Periodikák : korlátozottan kölcsönözhető állomány.
Raktári rendje: – friss számok a könyvtárban folyóirattartón
– régebbi számok két évig megőrizve, külön állományegységként elhelyezve
Különgyűjtemények – tankönyvek, nevelői kézikönyvek, brosúrák
66
– helytörténeti gyűjtemény
– az iskola kéziratos dokumentációja
Audiovizuális dokumentumok video- és hangfelvételek, oktatócsomagok, hanglemezek,
flopyk, CD-ROM-ok. Nevelők részére kölcsönözhető és letéti állomány.
Raktári rendjük: dokumentumtípusonként folyószámos elhelyezéssel polcon, ill. zárt
szekrényben.
Letéti állományok, melyeket állandó vagy egy tanévre szólóan kihelyeztünk az alábbi
helyekre:
– mézesvölgyi épület könyvtára
– stúdió
– zeneterem.
VI. Az állomány nyilvántartása
A dokumentumok állományba vétele a 3/1975. (VII.17.) KM-PM sz. együttes rendelet és az
MSZ 3448-78 szabvány szerint történik:
 A tartós megőrzésre szánt dokumentumokat a könyvtáros 2 napon belül állományba veszi.
A dokumentumokba tulajdonbélyegző és nyilvántartási szám kerül.
 A dokumentumokról egyedi és csoportos leltárkönyvet vezetünk.
 Az audiovizuális dokumentumokról egy leltárkönyvben vezetjük a nyilvántartást, a dokumentum típust jelző betűvel és ugrószámozással.
A periodikákról ideiglenes nyilvántartás nem készül.
 A brosúrákról összesített nyilvántartás készül B/…. sorszám jelöléssel. A csoportos
leltárkönyvbe nem vezetjük be.
Brosúra nyilvántartásba kerülnek – tanári kézikönyvek, útmutatók, tanmenetjavaslatok,
– tankönyvek, munkafüzetek, feladat – és tesztlapok,
– alkalmi műsorfüzetek, prospektusok,
– pályaválasztási és felvételi tájékoztatók,
– menetrendek, utazási és kiállítási katalógusok, stb.
 SZIRÉN integrált számítógépes rendszer – 9.93-es verziója – segítségével az
állomány számítógépes feldolgozásra kerül. Ekkortól a leltárkönyveket a
számítógépes nyilvántartás alapján vezetjük tovább.
67
VII. Az állomány védelme
 A könyvtár állományának ellenőrzését a 3/1975. KM-PM együttes rendelet, és az ezt
kiegészítő együttes irányelv (MK 1978/9. sz.), és az MSZ 3448-78. számú szabvány szerint
végezzük.
 Az elveszett, elhasználódott, fölös, elavult dokumentumokat folyamatosan kigyűjtjük, és a
tanév végén töröljük az állományból.
 A brosúrák törlésekor nem kell selejtezési jegyzőkönyvet készíteni. A könyvtáros
anyagilag nem felelős ezekért a dokumentumokért, mivel fogyóanyagról van szó.
 Az olvasó által elveszített vagy erősen megrongált dokumentum helyett új dokumentumot
kell beszerezni, ha ez nem lehetséges úgy az értékének megfelelő – a könyvtárossal
egyeztetett – más dokumentummal lehet pótolni.
 Májusban minden osztályfőnök megkapja a tartozók listáját, hogy segítségével
visszakerüljenek a tanulók által kölcsönzött könyvek.
VIII. Az állomány feltárása
A könyvtár teljes állományáról betűrendes leíró katalógus épül, a tárgyszó katalógust a
számítógépes adatbázisban építjük.
Az állomány számítógépes feldolgozása után az információ sok szempontú visszakeresésére
számítógépes adatbázisban lesz lehetőség. A katalógusszekrényben tárolt cédulák oktatási
eszközként is használatosak.
IX. Szolgáltatások
Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az
iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtár mind a
pedagógusoknak, mind a tanulóknak tanítási napokon lehetővé teszi teljes állománya egyéni
és csoportos helyben használatát.
A csak helyben használható dokumentumok kivételével állományát kölcsönzi.
Tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használatához szükséges ismeretekről,
bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai
munkához kapcsolódó irodalom kutatásában.
Közreműködik a könyvtárbemutató és a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák,
foglalkozások előkészítésében és megtartásában.
Maradéktalanul ellátja a szolgáltatásokkal összefüggő nyilvántartási feladatokat.
Gondoskodik az állomány védelméről, rendjéről és gondozottságáról.
Az iskolai könyvtár szolgáltatásait, azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat a
68
2. sz. melléklet tartalmazza.
X. Záró rendelkezések
Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. Működési szabályzata az iskola működési
szabályzatának mellékletét képezi.
Az iskolai könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, ha
jogállásában, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvető változások következnek
be.
A működési szabályzat a jóváhagyás napján lép életbe.
Mellékletek: 1. sz.: Gyűjtőköri szabályzat
2. sz.: Könyvtárhasználati szabályzat
3. sz.: Katalógusszerkesztési szabályzat
4. sz.: Tankönyvtári szabályzat
AZ ALKALMAZOTTI KÖR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁZLATA
INTÉZMÉNYVEZETŐ
ÁLTALÁNOS
INTÉZVEZETŐHELYETTES,
FELSŐ TAGOZAT
ALSÓ TAGOZAT
INTÉZMÉNYVEZ
ETŐ
HELYETTES
EGYÉB
FOGLALKOZÁSOKÉRT
FELELŐS
INTÉZMÉNYVEZETŐHELYETTES

SPORTLÉTESÍTMÉNYEKÉRT
FELELŐS
INTÉZMÉNYVEZETŐ
HELYETTE VEZETŐ
ISKOLATITKÁROK (3
fő)
FELSŐS
MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK
ALSÓS
MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK
NAPKÖZIS
FELADATOKAT
ELLÁTÓ NEVELŐK

USZODAI DOLGOZÓK (14
fő)
PEDAGÓGUS
ASSZISZTENSEK (6 fő)
FELSŐS
NEVELŐK ALSÓS
NEVELŐK

TECHNIKAI
DOLGOZÓK
(TAKARÍTÓK,
KARBANTARTÓK,
PORTÁSOK) (18 fő)